Ugrás a fő tartalomhoz

LÁTNI KELL / BIOMIMETIKA / MIT × EPFL

ÚSZIK. AZTÁN REPÜL.

A madarak mozgása ihlette robot a víz alatt halad, majd a levegőbe emelkedik.

A felvételen egy szárnycsapkodó robot a vízfelszín felé úszik, majd kiemelkedik, és tovább repül. A MIT és az EPFL mérnökeinek FAAV nevű kutatási eszköze a lundák és más bukómadarak képességét utánozza: ugyanazokkal a szárnyakkal mozog vízben és levegőben.

Az eredményt a Science tudományos folyóiratban tették közzé 2026 júliusában.

Nyitókép: APPTRONIK szerkesztőségi AI-illusztráció. Nem az eredeti kutatás vagy teszt dokumentumfotója.

01 / A PILLANAT, AMIKOR ÁTTÖRI A VIZET

02 / UGYANAZ A SZÁRNY, KÉT KÖZEG

A 300 grammnál könnyebb robot egy vízálló villanymotorral csapkodtatja rugalmas, víztaszító bevonatú szárnyait. A farok állásszöge határozza meg, hogy az eszköz merül vagy emelkedik. A kísérletekben több szárnyméretet próbáltak ki; az átmenethez a közepes, nagyjából 80 centiméteres szárnyfesztáv vált be.

Nem csupán a motorerő számít: a kutatók szerint a víz elhagyásakor a körülbelül 70 fokos testdőlés volt kedvező, hogy a szárnyvégek ne akadjanak a felszínbe.

EGY ROBOT, KÉT MOZGÁSMÓD

<300 g

tömeg

Kísérleti légi-vízi robot.

~1 m/s

víz alatt

A kísérletekben közel ekkora sebességet értek el.

~6 m/s

levegőben

A közölt repülési tempó nagyságrendje.

03 / MIRE LEHET JÓ?

A csapat célja nem egy mesterséges madár tömeggyártása. A fejlesztés segíthet megérteni, hogyan váltanak a természetes bukómadarak két nagyon eltérő közeg között. Hosszabb távon felmerül a vízmintavétel és a tengerkutatás, de a hullámzásban, szélben végzett működést még vizsgálni kell.

A közölt számok laboratóriumi és tóparti kísérletekből származnak; a vízi terepi feladatok jövőbeli célkitűzések. Videó: MIT / Raphael Zufferey, az eredeti oldalról.